Jó néhány éve már porondon van az elektrolitok témája, különösen az alacsony szénhidráttartalmú, a ketogén vagy a carnivore diétát követők körében ismert, de rengeteg sportoló, és az élsportolók többsége is ma már tisztában van azzal, hogy miért létfontosságú az elektrolitok folyamatos vissza pótlása.

Sokan az izomgörcsök megelőzésére, fejfájás csillapítására, illetve megelőzésére vagy az atlétikai teljesítményük növelésére használják az elektrolit készítményeket. Általánosságban elmondható, hogy ha valaki aktív – akár fizikai munkát végez, akár sportolói tevékenységet űz – vagy valamilyen diétát is követ, amely jellemzően alacsony szénhidráttartalmú, akkor nátrium, magnézium és kálium utánpótlásra van szüksége. A folyamatos pótlás pedig azért fontos, mert ha valamilyen fizikai tevékenységet végzünk – sportolunk vagy a munkánk intenzív fizikai igénybevétellel jár – vagy egyszerűen csak a melegebb időjárási körülmények között vagyunk és ezért jobban izzadunk, ezeket az ásványi anyagokat ki izzadjuk. Ha pedig alacsony a szénhidrát bevitelünk, akkor az elektrolitok nem kötődnek meg, ugyanis a szénhidrátnak van egy vízmegkötő tulajdonsága. Magas szénhidrát bevitel jelenlétében a vízben oldódó ásványi anyagok tovább maradnak a szervezetben. Ha viszont nem fogyasztunk szénhidrátot, akkor gyorsabban fognak kiürülni, távoznak a vizelettel, a széklettel és ezért folyamatosan a megfelelő szinten kell őket tartanunk. Egy egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozási formát követve pedig valószínűleg kizárjuk az étrendünkből a feldolgozott és az ultra feldolgozott élelmiszereket, amelyeknek az a közös tulajdonságuk, hogy rengeteg sót tartalmaznak, így egyenesen arányosan a diéta megkezdésével már csökken a nátrium bevitelünk. Ezért javaslom mindig a diéta megkezdésekor, hogy az ételeink elkészítése során bőségesen sózzunk, elégítsük ki az alapvető nátrium szükségletünket. Gyakori tünet az úgynevezett keto flu azoknál, akik nincsenek tisztában ezekkel az információkkal. Valójában a keto flu-val járó tünetek, úgy, mint a fejfájás, a rossz közérzet, az ingyerlékenység, a fáradtság, a hangulatingadozás vagy a gyengeség, nem más, mint a nátrium hiányra utaló tünetek összessége. Abban az esetben, hogyha úgy kezdjük meg a diétát, hogy maximálisan odafigyelünk a táplálékkiegészítésre és az ásványi anyagok visszapótlására, ezek a tünetek egyáltalán nem, vagy csak nagyon enyhe mértékben és rövid ideig jelentkeznek.

A nátriumot, azaz a sót, a káliumot és a magnéziumot nevezzük tehát a főbb elektrolitoknak, amelyek felelősek az idegsejtek közötti elektromos jelátvitelért vagy idegimpulzusokért. Minden idegrendszeren keresztül küldött üzenet leadását sejtek közötti elektrolit átvitel kíséri. Szükség van tehát elektrolitokra, különösen nátriumra és káliumra, hogy az idegimpulzusok megfelelően áramolhassanak. A nátrium, a kálium és a magnézium szabályozzák a folyadékháztartást is (véráramlást), a vérnyomást, a kálium kiegyensúlyozza a nátrium vérnyomásemelő hatását, a magas kálium bevitel pedig csökkenti a stroke kockázatát. Elősegítik egy olyan hormon felszabadulását, amely biztosítja nekünk a zavartalanul átaludt éjszakát és erősítik a csontokat is. Hozzájárulnak az energiatermeléshez (ATP), a DNS szintézishez, a megfelelő vércukorszinthez. Szerepük van az izmok megfelelő összehúzódásában (beleértve a szívét is) és elősegíti bizonyos tápanyagok felszívódását a bélben.

Az emberek túlnyomó többsége a nátriumot kész ételekből, feldolgozott és ultra feldolgozott élelmiszerekből kapja, hozzáadott sóból a teljes sóbevitel csak nagyon kevés százaléka származik. A teljes értékű ételek is tartalmaznak bizonyos mennyiségű nátriumot, de ez nem elegendő a napi szükségletek kielégítéséhez.

Érdemes a magnézium – amelyet nyugtató ásványi anyagként is emlegetnek, ugyanis rengeteget tesz a stressz és a szorongás csökkentése érdekében – különböző formátumairól is említést tenni, nem mindegy ugyanis, hogy melyiket fogyasztjuk. Rengeteg formában elérhető és sajnos a boltok polcain található magnézium készítmények többségében nem az a formátum van, amely a leghatékonyabban szívódik fel a szervezetünkben. Ezek a rossz felszívódású magnéziumok gyakran hashajtóként működnek és így épp az ellentétest hatást érik el, sokkal több elektrolitot veszítünk általuk, mint amennyit vissza pótolnánk.

A túl ivás problémája nagyon sokszor okoz elégtelen elektrolit szintet, főleg állóképességi sportolók esetében. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy annyi vizet kell elfogyasztaniunk, amennyit csak tudnak, annak érdekében, hogy elkerüljék a dehidratáltságot. Azonban a túlzott vízfogyasztás felhígítja a vér nátrium szintjét, amely egy veszélyes állapotot, úgynevezett hiponatrémiát okozhat. Az enyhe formája ennek az állapotnak izomgörcsökként és fáradtságként jelentkezik, de ahogy a nátrium szint tovább csökken, előfordulhat zavartság, görcsroham, agykárosodás és a legextrémebb esetben még halál is. Meglepően sok sportoló szenved ebben az állapotban, szerencsére ma már számos tanulmány kimutatta, hogy valóban fontos a víz pótlás, de a vízzel együtt a nátriumot is pótolni kell, hogy ezt az állapotot elkerüljük.

Rendszeresen felmerül a kérdés hogy a fokozott só bevitel nem-e káros a szívünk egészsége szempontjából. A sóra érzékeny, csökkent nátrium kiválasztási képességgel rendelkező emberek számára valószínűleg érdemes odafigyelni a nátrium bevitelre. De a legtöbb ember nem só érzékeny. Ellentétben a közhiedelemmel, a magasabb sóbevitel összekapcsolható a magas vérnyomás kialakulásának alacsonyabb kockázatával.

2017-ben, egy kutatásban, 2632 normál vérnyomású embert vizsgáltak, akik vagy kevés (kevesebb, mint 2,5 gramm) vagy nagy mennyiségű (több, mint 2,5 gramm) nátriumot fogyasztottak. Az eredmények meglepőek. A nagy mennyiségű nátriumot fogyasztóknak alacsonyabb volt a vérnyomásuk, mint a sóbevitelt korlátozóknak. Ez nem fordulhatott volna elő, ha a magas nátrium bevitel mindig magasabb vérnyomással járna. A kutatók áttekintettek több klinikai vizsgálatot is, ahol a szív elégtelenséget nátriumbevitel csökkentését célzó étrenddel próbálták kezelni. Semmilyen elfogadható bizonyítékot nem találtak arra, hogy ez hatékony lenne.

Egy, a JAMA-ban megjelent 2011-es tanulmányban 28880 ember adatai alapján azt találták, hogy az alacsony nátriumbevitel NAGYOBB eséllyel vezet szívinfarktushoz és agyvérzéshez. Egy 2018-as metaanalízisben pedig NEM találtak bizonyítékot arra, hogy alacsony nátriumtartalmú diétával kezelni lehetne szívelégtelenséget. A japánok nagy mennyiségben fogyasztanak sót és alacsony arányban fordulnak elő náluk szívbetegségek.

Ez a sóellenes kampány kísértetiesen hasonlít a telített zsír ellenire. Régen azt mondták, hogy a telített zsírok „eltelítik az artériákat” és szívbetegségekhez vezetnek. Ma már tudjuk, hogy ez egy, az 1950-es évekbeli rosszul levezényelt tanulmányon alapult. A megfelelően kivitelezett kutatások, amelyek a telített zsírokat vizsgálták, semmilyen kapcsolatot nem találtak az étkezési zsírok fogyasztása és a szívinfarktus között.

Az elektrolitok megfelelő szintjének kialakítása és a folyamatos elektrolit fogyasztás tehát nagy változást hozhat az életünkbe. Ha fejfájást, fáradtságot, izomgörcsöket, alacsony energia szintet, enerváltságot vagy agyi ködöt tapasztalunk, akkor szinte biztos, hogy egy elektrolit készítmény rövid időn belül megoldja a problémánkat, amelybe ha belekortyolunk, azonnal érezni fogjuk a különbséget.