Sok a félreértés arról, hogy mi is valójában az a koleszterin, miért lehet potenciálisan negatív és hogyan hat ránk a mindennapokban. Hogyan lehetséges az, hogy kissé eltérő lehet a koleszterinszintje valakinek, aki alacsony szénhidráttartalmú, ketogén diétán van szemben a kevésbé egészséges étrendet folytatókkal.

A koleszterin minden sejtmembránunk számára létfontosságú, emellet az epesav és a hormonok előállításában is szerepet játszik. Akkor vajon miért kelt ekkora félelmet a koleszterin kifejezés? 

Megkülönböztetünk úgynevezett jó és rossz koleszterint, a rossz koleszterin az LDL, a jó pedig a HDL, azaz az alacsony és a magas sűrűségű lipoprotein. Ezek több szempontból is nagyon fontosak, először is az a feladatuk, hogy szállítsák a koleszterint, az ugyanis nem oldódik a vízben, így egyszerűen egy nagy csomóvá állna össze a a lipoproteinek nélkül. Az LDL és a HDL elszállítják tehát a koleszterin molekulákat a vérből a szövetekbe, majd a feleslegeset visszaviszik onnan a májba.

Amikor valaki azt mondja, hogy magas a koleszterin szintje, akkor valójában az LDL-re céloz, viszont egy tipikus lipid panelben az LDL szintet nem közvetlenül mérik, valójában ez csak egy egyenletnek a része, egy becslés. Általában ez a becslés pontos, de bizonyos esetekben akár 10-20 százalékos eltérést is tapasztalhatunk.  Ez pedig azért nagy jelentőségű dolog, mert például az orvosok, a kardiológusok ilyen esetekben is hajlamosak azonnal koleszterincsökkentőt felírni. Viszont, ha éppen 20 százalékos eltéréssel kapjuk meg az LDL értéket, akkor könnyen lehet, hogy belecsúszunk egy olyan értékhatárba, ami alapján felírják a koleszterincsökkentőt, holott arra nem is lenne szükség.

A másik probléma az, hogy egy tipikus LDL érték egy lipidpanelben nem vizsgálja az részecskéknek az összetételét, amelyeknek nem csak hogy több alcsoportja van, de két fő típusa is létezik, a kis sűrűségű lipoprotein és a nagyobb méretű lipoprotein. Ez azért fontos, mert a kicsi, sűrű részecskék sokkal nagyobb hajlamot mutatnak az oxidációra, ami károsodást okoz és gyulladáshoz vezet, míg a nagyobb részecskék kevésbé hajlamosak erre, és így alacsonyabb a gyulladáskeltő kockázatuk, alacsonyabb valószínűséggel alakítanak ki plakkokat az artériák falán.  A vizsgálatok során azonban nem bontják le, hogy ezek a részecskék milyen típusúak vagy mekkora méretűek, ez pedig oda vezetett, hogy ma már a koleszterincsökkentők lettek az egyik leggyakrabban felírt és legjövedelmezőbb gyógyszercsoport a  gyógyszeripar történetében. 

Az egyik kedvenc hasonlatom, amely leírja a koleszterin szerepének a jelentőségét a tűzoltós hasonlat. Minden alkalommal, amikor tűz van, látjuk, hogy ott van egy tűzoltóautó, amikor ház tűz van, ott van egy tűzoltóautó, ha elmegyünk egy égő raktárépület mellett, ott van egy tűzoltó. A kérdés pedig az, hogy vajon a tűzoltóautók okozták a tüzet vagy egyszerűen csak mindig ott vannak amikor tűz van.  Ez a hasonlat pontosan az LDL-re is alkalmazható, hiszen az LDL jelen van a szív- és érrendszeri megbetegedések esetében, de ez vajon azt jelenti, hogy az LDL okozza azokat? Valószínűleg nem, vagy legalábbis önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az kialakuljon. Pont úgy, ahogyan a fák jelenléte sem szükséges ahhoz, hogy erdő tűz legyen. Nincs értelme minden fát kivágni csak azért, hogy megelőzzük az erdőtüzeket.

Vitatott téma az LDL megemelkedett szintjének az oka az alacsony szénhidráttartalmú étrendet, a ketogén vagy a carnivore étrendet követő körében is. Az alacsony szénhidráttartalmú, de magasabb zsírtartalmú étrend mellett gyakran tapasztalható, hogy az LDL megnövekszik, ami miatt mindenki azt a következtetést vonja le, hogy ezen típus diéták szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezetnek. Léteznek szerencsére olyan tanulmányok, amelyek megmagyarázzák, hogy az alacsony szénhidráttartalmú diétát követők miért tapasztalhatnak emelkedést az LDL szintjükben.

Amikor korlátozzuk a szénhidrátokat és kimerítjük a máj glikogén raktárait, akkor a testünk az energiaszükségletét a szénhidrátokról zsírokra váltja át, a zsír lesz az üzemanyag. Mivel az LDL a zsírok és a lipidek szállítója a vérben, logikus, hogy a test növeli az LDL termelést, hogy megkönnyítse ezen zsíroknak a szállítását. Ha pedig az LDL megemelkedett szintje mellett, magasabb a HDL, jó a koleszterinszint, a triglicerid szint pedig csökkenést mutat, akkor igazából nincs miért aggódnunk, hiszen ezek az értékek mind pozitívak és a szívbetegség kockázatának a csökkentését mutatják. Egyértelmű markerek a szívbetegség kockázatának a csökkentésére.  

Egy másik mókásabb, de annál figyelemfelkeltőbb esettanulmány* bebizonyította, hogy pusztán oreo kekszeknek a fogyasztásával több, mint 70 százalékkal befolyásolták az LDL szintjét, ami egyszerűen csak azt mutatja meg, hogy a szénhidrátok bármilyen formában történő fogyasztásának hatására a test visszatér erre az energiaforrásra és a szénhidrátból fogja az energiát előállítani, így az előzőekben leírt folyamat a visszájára fordul, a test kevesebb LDL-t fog termelni. Az elgondolkodtató ebben az, hogy a kardiológusok az alapján a mutatók alapján, amelyeket ők vizsgálnak, erre azt mondanák, hogy azáltal hogy csak oreo kekszet fogyaszt valaki és azt is nagy mennyiségben, azzal jelentősen csökkenti a szívbetegség kialakulásának a kockázatát. Ugye ezt senki nem hajlandó elhinni?

*Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38276308/