A hisztamin egy szerves nitrogén tartalmú vegyület, amelynek szerepe van a szervezet immunválaszainak létrejöttében. Hisztaminintolerancia esetén jellemzően mindig fennáll valamilyen gyomor-bélrendszeri károsodás, amely megnöveli az intolerancia szintjét.

A migrén például lehet egy megemelkedett hisztamin szintre adott válasz is, de a tünetek listája, amelyeket a hisztamin intolerancia okozhat, elég szerteágazó, ide tartozik a hasi fájdalom, puffadás, hasmenés, szemviszketés, köhögés, tüsszögés, szívdobogás, magas vagy alacsony vérnyomás, fáradtság vagy álmatlanság.

A táblázatban felsorolt élelmiszereken túl, amelyek különböző mértékű hisztamint tartalmaznak, kerülendő az összes savanyított, fermentált étel, a maradékok és a fagyasztott ételek fogyasztása is.

Alapvetően fontos a friss húsok fogyasztása, de hiperérzékenység esetén az is előfordulhat, hogy még a darált húsra is negatívan reagál az egyén, ugyanis ezek hosszabb ideje állnak összedarálva, mint például egy szelet steak, amennyiben az nem érlelt. A vöröshús általában nem reaktív, de az érlelés során gyakran hónapokon keresztül lógnak a húsok, ami alatt a baktériumok szépen lebontják az izomrostokat. Kétségtelen, hogy nincs finomabb és omlósabb steak, az érlelt húsokból készülteknél, ráadásul, aki gyakorlatlan és fél a steak sütéstől, annak is biztos a siker egy érlelt hússzelettel. A hisztaminérzékenyeknek ez az ízletes fogás viszont fokozottan kerülendő.

Arról nincs hivatalos adat, hogy a maradékként elfogyasztott csirke, marha vagy sertés váltana ki intenzívebb reakciókat, ez inkább egyéni érzékenység kérdése. Vannak, akik igen súlyos tünetekről számolnak be, mint például az arckiütés vagy intenzív migrénes roham a csontleves elfogyasztása után. Ha friss csontból készül a húsleves, és azt viszonylag rövid időn belül elfogyasztjuk a hűtőből, akkor nem valószínű, hogy ilyen drasztikusan megemeli a hisztamin szintet. Abban az esetben viszont, ha a húsleves nagyon „öreg” csontból készül, mivel a hisztamin nem károsodik a főzés során, mindenképpen előidézheti ezeket a tüneteket.

Az intolerancia lehetséges oka általában gyomor-bélrendszeri károsodás, nagyobb valószínűséggel Crohn-betegség vagy cöliákia. A vitaminhiány is hozzájárul a kialakulásához (B6-vitamin, C-vitamin, réz, cink).

Sajnos gyakrabban fordul elő nőknél, mert az ösztrogén és a hisztamin hatással vannak egymásra. A hisztamin emeli az ösztrogént, az ösztrogén pedig a hisztaminszintet. Mivel az ösztrogén általában az ovuláció alatt és a menstruáció előtt a legmagasabb, a hisztamin is ilyenkor a legmagasabb. Ez az oka annak, hogy a hisztamin szerepet játszik néhány premenstruációs és perimenopauzás tünet előfordulásában is.

Ha azt gyanítjuk, hogy érzékenyek lehetünk a hisztaminra, kezdjük el kerülni a fent említett ételeket, és vezessünk étkezési naplót a tüneteinkről. Sokan megkönnyebbülést tapasztalak a ketogén diétán, elhagyva a burgonyaféléket, az alkoholt, de a carnivore még inkább kizárja a problémát okozó zöldségeket, így az még jelentősebb eredményeket hozhat.

Nincs 100%-ban hisztaminmentes diéta, ezért érdemes még a táplálékkiegészítőket is bevetni. Elsősorban azokat, amelyekből valószínűleg hiányállapot áll fennt (B6-vitamin, C-vitamin, réz, cink), illetve a kvercetin és a bromelin is segíthet.

Összességében az az aranyszabály, hogy a lehető legfrissebb ételeket fogyasszuk, ami pedig mindenki számára jó iránymutatás lehet.