A húsevés környezetre gyakorolt hatásairól sok vitát hallani manapság. Rengetegen támadják a ketogén és a carnivore diéta követőit, kérdőre vonva őket, hogy miért nem éreznek bűntudatot az állatok, az erdőirtás vagy egyéb környezetre gyakorolt negatív hatások miatt. Járjuk körbe ezt a témát és nézzük meg a legfontosabb tényeket.

Növénytermesztés

Téves elképzelés, hogy a növények bizonyos százalékát csak azért termesztik, hogy a marhákat etessék vele. A marhák azokat a részeket eszik meg, amelyeket mi nem. Szárak, levelek, gyökerek. A marhák táplálékának körülbelül 80-85%-a azokból az alapanyagokból származik, amelyeket az emberek nem fogyasztanak, gyakorlatilag csak a melléktermékeket kapják meg. A növények fennmaradó részéből pedig azokat a termékeket állítják elő, amelyek miatt valójában folyik a növénytermesztés, lisztek, növényi olajok, margarin, keményítők…

Abban is mindenkinek egyet kell értenie, hogy a tápanyagtartalmukat tekintve nem minden kalória egyenlő. 2.5:1 a megközelítőleges arány a marhahús és a kukorica tápanyagtartalmát egymáshoz hasonlítva, a marhahús javára. A kérődzők jellemzően a növények olyan részeit fogyasztják el, amelyek egyrészt az emberek nem tudnak megenni, másrészt pedig alacsony tápértékűek, viszont az állatok biohasznosíthatóvá és tápanyagdússá alakítják azokat.

Ráadásul, aki elkötelezett híve a fent említett táplálkozási formák valamelyikének, legeltetett, szabadon tartott állatok és nem takarmányozott állatok húsát fogyasztja. Ez az egyik legfontosabb alappilére mind a ketogén, mind a carnivore táplálkozásnak.

Marhák és klímaváltozás

Az utóbbi idők szintén egyik legfelkapottabb témája a marhahús fogyasztása és a klímaváltozás közötti kapcsolat. A marhák által kibocsájtott metángáz mennyiségét tartják felelősnek a klímaváltozásért. Fontos tisztában lenni a valós adatokkal, amelyek szerint a marhák az USA-ban az üvegházhatású gázok mintegy 1,8%-ért felelősek. Ezzel szemben, a közlekedés körülbelül 28,5%, az elektromos hálózat 28,4%, az ipar pedig körülbelül 21,6%-át okozza. Nagyon fontos megjegyezni a szén-dioxid forrását is az előbb említett kategóriák esetén. Az autók, az elektromos áram és az ipar kibocsátásainak 78,5%-a nagyrészt új szén-dioxid, olaj és gáz eredetű. Ez olyan szén-dioxid, amely ezelőtt soha nem volt jelen a légkörben. A marhák és más kérődzők az elfogyasztott növényekből származó szén-dioxidot dolgozzák fel, elfogyasztják a növényeket, a kérődzés és a gázképzés során pedig visszajuttatják azt a légkörbe.  Azt a szén-dioxidot, amely a növényekhez a légkörből jutott el. Tehát ez a légkörből újrahasznosított szén-dioxid, nem egy újonnan keletkezett szén-dioxid. Ez egy fontos különbség. Vajon melyik a károsabb?

Globális adatok

Világszinten a számadatok azt mutatják, hogy az összes üvegházhatású gázok mindössze 26%-áért felelős a mezőgazdaság, amelyből a 31%-ot az állattenyésztés, 27%-ot pedig a növénytermesztés tesz ki. Tehát igen, valóban van hatása az állattartásnak a környezetre, viszont ebből az is látszik, hogy ha a hús alapú táplálkozásról mindenki áttérne a növényi alapúra, annak is ára lenne. Az állattudományi és levegőminőségi szakértő, Dr. Frank Mitloehner mérésiből pedig kiderül, hogy ennek a hatása a metángázok légkörben jelenlévő mennyiségének csökkentésére annyira minimális lenne, hogy az már szinte mérhetetlen, kevesebb, mint 0.5%.

Folytatjuk…