A köszvényt, vagyis a megemelkedett húgysavszintet, gyakran tévesen a túlzott mennyiségű hús és belsőség fogyasztásával azonosítják, és olyan diétával próbálják kezelni, amely alacsony fehérjetartalmú és magas fruktóztartalmú. A köszvény valójában annak a folyamatnak a fizikai megnyilvánulása, amikor a húgysav felhalmozódik a szervezetben és tűhegyessé kristályosodik. Ezek a kristályok leggyakrabban a végtagok lágy szöveteibe és ízületeibe, főként a nagylábujjba ágyazódnak be. Ez gyulladást, duzzanatot és erős fájdalmat okoz. A köszvény előfordulása az elmúlt 25 évben megduplázódott…

A húgysav a purin nevű fehérjevegyületek lebontásának terméke; ezek az aminosavak építőelemei. Magas purintartalom található a húsban, ezért feltételezik, hogy a vér megemelkedett húgysavszintjét elsősorban a túlzott húsfogyasztás okozza.

Az igazi ok azonban meglepő! Ahogyan bebizonyosodott az is, hogy az alacsony nátriumtartalmú étrend nem segít a vérnyomás csökkentésében, és a koleszterinmentes diéta nem csökkenti a szívbetegségek kockázatát, úgy az alacsony purintartalmú étrendnek sincs hatása a húgysavszintre! Egy vegetáriánus étrend mindössze körülbelül 10%-kal csökkenti a szérum húgysavszintjét az átlagos étrendhez képest, de ez nem sokat segít a köszvény és a fájdalom enyhítésében. Egy másik meglepő tény, hogy a fehérje fogyasztása fokozza a húgysav kiválasztását a vesékből. Ez csökkenti a húgysav szintjét a vérben; tehát a magas fehérjetartalmú étrend hasznos lehet, még akkor is, ha purinokat tartalmaz.

De akkor mi a valódi kiváltó oka ennek az igen kellemetlen betegségnek?

Az inzulinrezisztencia az, ami valójában növeli a húgysavszintet. Ez azért van, mert csökkenti a húgysav kiválasztását a vesén keresztül, ugyanúgy, ahogyan csökkenti a nátrium kiválasztását és ezzel emeli a vérnyomást. Ezért az emelkedett inzulinszint növeli a húgysavszintet, ami köszvényt okozhat. Tehát a magas szénhidráttartalmú étrend jelentős mértékben hozzájárul a köszvény kialakulásához.

A fruktóz serkenti a purinok termelődését is. A fruktóz anyagcseréje tejsav termelődéséhez vezet, ami gátolja a húgysav kiválasztását a vesén keresztül, így ezen a módon is növeli a húgysavszintet. Bár fontos megérteni, hogy a gyümölcsök szénhidrátnak számítanak, viszont nem elég csak a gyümölcsöket száműzni az étrendünkből ha a köszvénnyel küzdünk, a fruktóz ugyanis rengetek feldolgozott élelmiszerben is megtalálható, elegendő csak egy-két csomagolt termék címkéjét végigolvasni, ezen túl pedig a cukor, a méz, az agavé szirup, valamint a rossz minőségű édesítőszerek is bővelkednek benne.

A zöldségeket is hibáztathatjuk, ugyanis az oxalátok, amelyek a bennük található antinutriensek, jellemzően kristályos szerkezetű, tűhegynyi alkotóelemek, szintén növelik a húgysav szintjét. Az oxalátok legnagyobb mennyiségben a zöld leveles zöldségben, salátákban, káposztafélékben, spenótban, magvakban, diófélékben, szederben vagy a fahéjban találhatóak.

A köszvény családi vonásként is öröklődhet. 1990-ben Edwin Seegmiller és a brit genetikus George Radda felfedezték, hogy a családi hajlamot egy nagyon specifikus génhiba okozza, amely szabályozza a fruktóz anyagcseréjét. Ez a génhiba megnehezíti a fruktóz anyagcseréjét, és ha az étrend túl sok fruktózt tartalmaz, hajlamosabbá tesz a köszvényre.

A köszvény kialakulása esetén a ketogén, de méginkább a carnivore diéta lehet segítségünkre, fontos a fruktóz teljes eliminálása, a zöldségek csökkentése, valamint nagyobb mennyiségű K2 vitamin (300mcg) kiegészítése is segíthet.